Digitális tudástárat tettek közzé Kertész Imre életművéről a Nobel-díjas író születésének 89. évfordulóján.
Digitális tudástárat hozott létre névadója életművéről a Kertész Imre Intézet. A honlapot november 9-én pénteken, a Nobel díjas író születésének 89. évfordulóján mutatták be a Terror Háza Múzeumban.
Hafner Zoltán, az intézet igazgatója elmondta: a honlap segítségével „az ismeretlen Kertész Imrét” szeretnék bemutatni, a hagyaték eddig kiadatlan részére összpontosítva, olyan írások, dokumentumok közzétételével is, amelyek nem tartoznak szorosan a Kertész szépírói munkásságához. A digitális tudástár látogatói dokumentumokkal és fotókkal illusztrált interaktív életrajzon követhetik nyomon az író pályáját, kereshetnek az eddigi legteljesebb Kertész-bibliográfiában és átfogó képet nyerhetnek az író recepciójáról, hiszen a honlap készítői a kapcsolódó sajtócikkeket is feltöltötték az egyes művekhez.
A hatalmas életmű feldolgozás alatt áll, az író műfordításai, a gyűjteményes kötetben, folyóiratban megjelent írásai mellett több mint 130 interjú, és mintegy 200 levél vár kiadásra – hangsúlyozta Hafner.
Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány főigazgatója kiemelte: az intézet céljaira megvásárolt villa felújítása megkezdődött és a tervek szerint jövőre fejeződik be.
A sajtótájékoztató kereteit kitágítva az intézet Bakos-Kiss Gábor színész közreműködésével idézte meg Kertész szellemiségét, többek között A boldogtalan 20. század című szövegének egy részletével:
„Nem tudom, hogyan kell megoldani a menekültkérdést, a szociális problémákat, a szegényebb országok s az értékes emberek felkarolását, nem tudom, hogyan lehet megteremteni az új biztonsági rendszert. Egyvalamit azonban határozottan tudok: az a civilizáció, amely nem mondja ki világosan az értékeit, vagy amely e kinyilvánított értékeket cserben hagyja, az a pusztulás, a végelgyengülés útjára lép. Akkor majd mások fogják kimondani ezeket az értékeket, s e mások szájában azok már nem értékek lesznek többé, hanem megannyi ürügy a korlátlan hatalomra, a korlátlan pusztításra. Sokan emlegetnek mostanában egyfajta »újbarbarizmust«: nos, ne felejtsük el, hogy mire a barbárok elözönlötték Rómát, addigra Róma már magától barbárrá lett. Hadd idézzem itt még egyszer a nagy teológus, Rudolf Bultmann szavait: »A történelem értelme mindenkori jelenedben rejlik, és nem láthatod meg szemlélőként, hanem csak felelős döntéseidben«.”
Mátyás korszakos ellenfele, a leghosszabban uralkodó német-római császár elsőrangú képességekkel rendelkezett, Bécs ostroma sem ingatta meg, a „jók-rosszak” megközelítést pedig ideje elengednünk.
A hangzatos, újra népszerűvé váló hipotézis nyomába eredtünk Magyar Zoltán folklórkutatóval. A szakember elárulta, mennyi köze lehet László királyunknak a világ talán leghíresebb lovagjához.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
A moldáv államiság törékeny, a román egyesülés kérdése újra és újra felmerül, miközben az orosz befolyás sem múlt el nyomtalanul – nyilatkozott lapunknak a szakértő.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
„Valóban előfordulnak jogsértések a toborzás során” – közölte Roman Kosztenko.
„Újabb eladósodások elé nézünk a következő hét évben” – mondta Bóka János.
